Szélesi Sándor

November 26-án napvilágot látott az idén legjobb európai SF szerzőnek választott Szélesi Sándor (Anthony Sheenard) legújabb novelláskötete, A láthatatlan város címen. A kötet tizennégy, Budapesten játszódó novellát tartalmaz. Az írások a sci-fi, a misztikum és a mesék határvidékén járnak, főszereplőjük maga az író és - amint a címből sejthető - maga a város, annak rejtett, a mindennapi emberek elől elzárt élete.

Mórocz Tibor, a könyv kiadója ezekkel a szavakkal ajánlja a művet az olvasók figyelmébe:

A láthatatlan város a műfaját tekintve egy igen érdekes mű, szívem szerint a tudományos-fantasztikus helyett inkább misztikus fikciónak mondanám. Meg kell jegyeznünk, ez a kirándulás a misztikum világába nem idegen a szerzőtől, ilyen hangulatot teremt a Mysterious Universe kötetek lapjain is. Ez valahogy mégis más. Budapesti lokálpatriótaként igen izgalmas volt a novellafüzért olvasni, mert olyan, mint ha körülöttünk játszódna. Most, az orrunk előtt, a szomszéd utcában vagy a közeli parkban. Csupán a mi tekintetünk előtt ezek a misztikus történések rejtve maradnak. A valós helyszínek felhasználása a Krúdy Gyula által leírt óbudai kiskocsmákat juttatja eszembe, a történet sodrása viszont Stephen King hangulatával kísért lépten-nyomon. Sci-fi és kortárs irodalom, több egyszerű ponyvánál, bédekker a saját képzeletünkhöz. Egyre mélyebbre merülünk egy másik Budapest, egy láthatatlan város megismerésébe…

A borítón olvasható:

A budapesti bérházak málló vakolatú lakásaiban, baljós pincéinek mélyén különleges emberek élnek, a kihalt aluljárókban, romos gyárterületeken elképesztő dolgok esnek meg, a környező pilisi rengeteg pedig félelmetes szertartásoknak szemtanúja – ez egy másik, egy ismeretlen város, ahol néha még a fizika törvényei sem érvényesek. Amikor e novellák írója beköltözik hetedik kerületi albérletébe, sorsa gyökeres fordulatot vesz: felfedez egy ijesztő, mágikus birodalmat. Napról napra új alakokat ismer meg – jósokat, mágusokat, tündéreket és magát a Halált is –, és alámerül e valószínűtlenül valóságos világ életébe.

Szélesi Sándor író, szerkesztő, forgatókönyvíró eddig háromszor kapta meg a legjobb magyar SF-műért járó Zsoldos Péter-díjat, idén pedig Koppenhágában az Európai Science Fiction Társaság Európa legjobb SF írójának választotta. Művei jelentős részét Anthony Sheenard néven publikálta.

A fasiszta Magyarország első Mars-utazója, az egri borok után nyomozó uniós kommandósok, az öccsüket genetikailag átszabó gyerekek, Athos, Portos és Aramis phaserkarddal, a barátnőjével Rómában szórakozó ördög – mind-mind szereplői Anthony Sheenard novelláinak, amelyekből egy kiemelt válogatást tesz le a Graal Könyvek Kiadó az SF-et kedvelő közönség elé A csonkolás művészete címmel.

A Graal Könyvek Kiadó Anthony Sheenard (Szélesi Sándor) novelláiból jelentetett meg egy kivételes válogatást 2006 karácsonyára. A tizennégy írásból álló antológia bepillantást nyújt egy alternatív magyar történelembe, a közeli Hold gyarmatosítása során adódó problémákba, de olvashatnak távoli világokról, idegen fajokról és civilizációkról is, melyek ismerkednek az emberrel vagy éppen az ember ismerkedik velük. (more̷

A pápa a Sixtus-kápolnában fogadott. Én nem akartam, Annabeth nem akarta, Carney és Jessica Kerwin akarta. Én pedig mentem, hogy legalább értelme legyen a mai estének.
Kettőnk beszélgetését megelőzően, az éjféli misén XVIII. Benedek Krisztus születésének egyetemes jelképéről beszélt, s hogy ez az örömteli esemény az ember szabadságát testesíti meg, a jövőbe vetett hitet jelenti, s hogy amíg hisszük, addig a mienk a legnagyobb hatalom. Amint mienk az Ige is.
Nekem mindez túl elvont. Gyakorlatias gyermek voltam, akit anyám elhagyatott templomokban némán elrebegett imádságai sem töltöttek meg hittel. Mert miben higgyen az a gyerek, aki nap mint nap azt látja, hogy míg körülötte család, állandó lakás, iskolai barátok és ünnepek járnak mindenkinek, addig őt városról városra vonszolják, és az összes öröme az életben az, ha találkozik valakivel, aki egy kicsit figyel rá, és megosztja vele személyiségének töredékeit. Aki nem lát nyugalmat, örömöt és ünnepet. Akinek a karácsony azt jelenti, hogy nézheti, mások hogyan ünnepelnek. (more̷

A tizenhét éves Gin Bowman feltett szándéka, hogy űrfelderítő pilóta lesz, ezért is jelentkezett a hadseregbe. Fél év kiképzés után, mielőtt a Kissinger Űrállomáson működő Katonai Akadémiára kerülne, egy hónap szabadságot kap katonatársaival. A 2384. év decemberét írják.

Bowman céltalanul és egyedül indul neki Chicago alsóvárosának. Nem tud mit kezdeni a szabadságával, ám már az első este belebotlik egy lányba, aki még magányosabb, mint ő, és – mint kiderül – szökésben van. A fiú tudja, mi az: menekülni. Az anyja paranoid volt, egész életében bujkált, és városról városra rángatta gyermekét. Bowman felkarolja a lányt, és hamarosan rádöbbennek, hogy az Államszövetségi Nyomozóiroda ügynökei vannak a nyomukban. Az is kiderül azonban, hogy nem Annabeth-et figyelik, hanem őt. A fiúnak újra kell gondolnia a gyermekkorát, az anyja paranoiájáról alkotott véleményét, és amikor elkezd az után kutatni, hogy ki volt az apja, rendkívüli tényre bukkan. Valakik még a szüleinek az emlékét is kitörölték a celluláris anyagai közül és a korabeli a híradásokból… a hivatalos iratok pedig titkosítva lettek.

Bowmant és a lányt a sors Párizsba veti, és ott hirtelen bekerülnek a világ leggazdagabb és leghatalmasabb embereinek játszmájába.

13.

Föld, Európai Unió, Chambord – 2366. október 5. kedd

Jessica Kerwin korban közeledett a hatvanhoz, de úgy nézett ki, mintha csak harmincöt lenne. Nem csupán a vonásai voltak megtévesztőek, hanem a mosolya, szeme csillogása, kislányos alakja és öltözéke is. Egy kívülálló azt hihette volna, hogy egy magára igényes üzletasszonnyal ül szemközt, aki a divatban érdekelt, és előkelő helyet tölt be ezen a téren. Ezzel szemben Jessica Kerwin egy időutazásokkal foglalkozó céget vitt, és csupán három éve szerelt le a hírhedt Katedrálistól, amelynek intervenciósaként több vért látott, mint ruhát, és többször markolt fegyvert, mint ahányszor ékszereket. (more̷

A csodák, isteni jelenések, megnyilatkozások megszaporodnak a Novus Ordo Seclorum fennállásának évszázadaiban, különösképpen a 24. század vége felé. A Vatikán bizalmatlanul kezeli őket, a Konföderáció valódi hatalmasságai, az oligarchák pedig igyekeznek uralmuk megőrzésének érdekében és a rendszer fenntartásában felhasználni őket, igazolni önmaguk létét és szükségességét.

A 2366. évben járunk. Párizs mellett, egy kietlen és mérgezett földdarab közepén egy politikailag súlytalan vallási gyülekezet él, amelynek vezetője, Nathan Gillian képes néhanap csodákat tenni. Nathan ügyesen egyensúlyoz a világi hatalmasságok és az egyházfők között, s hogy a hatalom birtokosainak kegyét elnyerje, néha eleget tesz egy-egy meghívásnak, és elmegy hozzájuk titkos szeánszokat levezetni. Ám az egyik éjszaka, egy ilyen szeánszon, a Novus Ordo Seclorum egy oligarchája előtt riasztó esemény következik be, és a közösségnek menekülnie kell a Földről. A cél a hatvannyolc fényévnyire lévő Alchiba egyik bolygója lesz, ahol kikerülhetnek a Konföderáció vezetőinek uralma alól.
(more̷