Szélesi Sándor

A Napvilag.net interjúja Szélesi Sándorral és Gere Richárddal.

Új misztikus fantasy sorozattal rukkol elő a júniusi könyvhétre az a Tuan kiadó, amely a MAGUS sorozatot is prezentálja. A sorozat DreamWorld néven lát napvilágot, a megalkotója Gere Richárd. A sorozat első regényét pedig az a Szélesi Sándor (alias Anthony Sheenard) írja, akit 2007-ben Európa legjobb SF írójának választottak.

Hónapokkal ezelőtt hallottam először a DreamWorldről, és olyan kivételes helyzetbe kerültem, hogy elolvashattam a leírását. Ám hiába figyeltem onnantól az online fórumot, sok más kíváncsi társammal együtt nem kaptunk bíztató információkat. Azonban most mégis bizonyítás nyer, hogy hat nap alatt ugyan nem lehet megteremteni egy világot, de a türelem…
(more̷

Hogyan készült a regény?

Már évek óta motoszkált bennem az ötlet, hogy szeretnék egy regényt írni arról, mennyire változik meg egy ember, ha kiszakad az „emberi farkasok” társadalmából, és paradicsomi állapotok közé kerül. Lassan kerekedett ki, hogy erős érzelmi kapcsolaton keresztül kell megmutatnom ezt. Voltak részek, amiket megálmodtam.

Aztán egyszer csak természetessé vált, hogy ez az erős érzelmi kapcsolat egy apa-fiú kapcsolat lesz. És az is, hogy a legegyszerűbb stílusban, leginkább a szereplők párbeszédein keresztül kell megmutatnom a kettejük közti kötődést, és kevés szóval kell elmesélnem a történetet. Amikor ezt tudtam, már a bolygón élő idegen fajt is láttam, illetve nem a fajt, hanem a nyelvüket, a beszédüket, gondolkodásmódjukat ismertem fel.

Hogyan szoktál regényt írni? Van valami segítséged, háklid, totemállatod, helyiséged, ahol szeretsz írni vagy ott írsz, ahol jön?

Mivel régóta készültem erre a könyvre, ennek a történetét évek óta apró ötletekkel bővítgettem. A végén, amikor már tudtam, hogy leülök, és megírom, akkor szortíroztam az ötleteket, és sok kikerült, mert nem illett volna a sztoriba. Aztán pedig szigorú heti renddel nekiálltam dolgozni. Nem volt könnyű, mert ha egy író éveket ül egy történet fölött, az nagyon a szívéhez tud nőni. Leültem, megírtam, az elejét ötször átírtam, aztán odaadtam ismerősöknek és megint átírtam. Kész volt 2008 májusában, majd dolgoztam vele augusztusban és novemberben is. A vége volt a legnehezebb. A regény elején van egy köszönetnyilvánítás, azok nélkül a barátok nélkül nem ilyen lenne A beavatás szertartása. Nagyon sokban támaszkodtam rájuk.
(more̷

A Népszabadság interjúja 2008. január 3-án jelent meg.

Karácsony előtt új kötettel jelentkezett az ősszel Koppenhágában 2007 legjobb európai sci-fi írójának választott Szélesi Sándor. Az Anthony Sheenard néven is publikáló szerző A láthatatlan város című könyve (Tuan Kiadó) Budapesten játszódó novellafüzér. Fantasztikus, de csöppet sem tudományos.

- Mi történt, hogy távoli bolygók helyett a mai Budapestre kalauzolja az olvasót?

- Nincs ebben semmi különös, jön majd klasszikus sci-fi történetem is apa-fiú kapcsolatról egy idegen bolygón. Már benne voltam ebben a novellafüzérben - amelynek részei főként misztikus, olykor horrorba hajló írások -, amikor megkaptam az Európa-díjat.

- Ha jól tudom, nem is a fővárosban született.

- Véletlenül éppen ott születtem, de veszprémi vagyok. Éltem, dolgoztam Nyíregyházán, Kaposváron is, aztán Pesten lettem főállású szerkesztő, író. Korábban nem vonzott Budapest, harminckét évesen kezdtem fölfedezni. Rácsodálkoztam az emberekre, a helyszínekre, sarkokra, megtaláltam a szerethető részeket. Ez közrejátszott e kötet írásakor.

- Hogyan lehet megállapítani, ki Európa legjobb tudományos-fantasztikus írója?

- Az európai sci-fi szövetség tagországainak képviselőié a döntés joga. Szubjektív a megítélés, noha objektív írástechnikai ismérvek is megalapozzák. Rajtam kívül tizenhárom jelölt volt. Szerencsére angolra fordított válogatáskötetem megkönnyítette a választást.

(more̷

Megjelent a Magyar Demokrata 2007. évi 48-as számában.

Jövőbeli történeteiben sokszor a mai társadalom kritikája jelenik meg, s úgy érezzük, hogy a sci-fi elemek nem is egy izgalmas történet összetevői, hanem egy jóval hatásosabb metafora eszközei. Akárcsak legújabb kötetének címadó szürreális novellájában, A csonkolás művészetében, amely mintha a divatból a plasztikai sebész kése alá fekvő társadalom szatírája lenne. Az Európa legjobb sci-fi írójának megválasztott Szélesi Sándorral beszélgettünk.

– Magyarország a német birodalommal együtt megnyerte a II. világháborút. Ez a kiindulópontja új kötete egyik legérdekesebb novellájának. Nem félt, hogy direkt politizálással vádolják majd?

– Be kell vallanom, hogy mielőtt beszerkesztettem a kötetbe, átküldtem egy ügyvéd barátomnak. Azt mondta, szerinte nem lesz belőle probléma, de mindenki, aki elkötelezett valamerre, meg fog haragudni rám. Gyakorlatilag a politikai paletta egészét pellengérre állítom, kap ütést a bal, a jobb, a közép is. De hát, valljuk be, néha mindenki megérdemli. Egy írónak az a feladata, hogy megmutasson bizonyos dolgokat, és arra kényszerítse az olvasót, hogy továbbgondolja a leírtakat és eljusson egy saját következtetésig. Mint egy pszichiáter gyógykezelése: nem megmondja a betegnek, mi a baja, hanem rávezeti. Egyszerre van így könnyű dolgom és nehéz, mert nem kell nekem igazságot tennem, észt osztanom, viszont úgy kell a szavakkal bánnom, hogy mindenkiben feltámadjon az igény a saját erkölcsi állásfoglalásra. Egy író legyen érzékeny a környezete problémáival szemben, legyen az morális, társadalmi, tudományos vagy gazdasági. Főképp olyan feszültségekről kell megnyilatkoznia, amelyeket nem tudunk feldolgozni most már évek, évtizedek, vagy akár évszázadok óta. A sci-fi író abban különbözik a többitől, hogy pluszdimenziót ad hozzá, mások az eszközei.

– A sci-fiben rendkívüli nagy hangsúlyt kap a tudományos hitelesség, miközben a leginkább elrugaszkodik a valóságtól. Hogyan lehet ezt a két, látszólag ellentmondó szándékot összehozni?

– Ez is egy intellektuális játék. Témától függ. Egy klasszikus sci-fi történet esetében én is a tudományos alapokra helyezem a művet, történelmi, fizikai tényekből indulok ki, ez a műfaj egyik alapja. De amikor csak szórakoztatni akarok, és ezer évvel a jövőben járok, mint a Mysterius Universe-ben, át tudom lépni a korlátokat. Ebben a sorozatban az írótársaimmal felépítjük a harmadik évezred történetét, de az az időutazás, különleges fegyverek és űrhajók mellett egyedisége, hogy visszanyúl az emberi történelembe, legendákat, eseményeket és személyeket is átemelve.
(more̷

Megjelent 2007 október 11-én a Metró újságban.

Szélesi Sándor szerint - akit az év legjobb európai sci-fi írójának választottak - a tudományos-fantasztikus irodalom mindig megmarad szórakoztató műfajnak, bár egyre inkább a szépirodalom felé tart.

Ön bizonyult idén az év legjobb európai sci-fi írójának. Mit jelent Önnek ez a kitüntetés?
- A munkában azt, hogy még jobban kell dolgoznom. Ezentúl a lehető legkörültekintőbben kell írnom, legyen szó egy többszáz oldalas regényről, vagy egy novelláról. Emellett ez a díj hozott némi nemzetközi ismertséget is: már a díjátadót követő napon több országból megkerestek szerkesztők, hogy leközölnék a lapjaikban vagy antológiáikban az írásaimat.

Ez hiányzott eddig?
- Ez minden írónak hiányzik ebben az országban. Ebből a nyelvből ugyanis nagyon nehéz kitörni a nemzetközi irodalomba. Ezért is volt, hogy az elmúlt években többségében a volt Szovjetunió tagállamaiból származó írók kapták meg ezt a címet. Ezen a nyelvterületen jobban megértik egymás irodalmát.

Mitől lesz jó egy science-fiction regény?
- Három fontos dolgot emelnék ki. Egy ilyen regény sztori-központú, ezért a történet nagyon fontos. A karaktereknek olyanoknak kell lenniük, mint a mai embereknek. Bár ezek a művek elrugaszkodnak a valóságtól, a szereplőket kellő érzékenységgel kell kezelni. A harmadik pedig a nyelv, vagyis, hogyan tudja mindezt tálalni az író.
(more̷

Megjelent 2007. okt. 01.-én: 24 óra, Békés Megyei Hírlap, Dunántúli Napló, Heves Megyei Hírlap, Nógrád, Megyei Hírlap, Petőfi Népe, Somogyi Hírlap, Tolnai Népújság, Új Néplap, Reggel.hu

Szélesi Sándort választotta a az Európai Science-Fiction Társaság Európa legjobb sci-fi írójává. Az író, aki a múlt héten vette át az elismerést, úgy véli: a sci-fi sosem volt olyan közel a szépirodalomhoz, mint manapság.

Szélesi Sándor volt már újságíró, tanár, kiadóvezető – közben pedig megírt 21 regényt, többségében science fictiont, de akad köztük ötezer éve játszódó ősmagyar misztikus regény, fantasy és thriller is. Most a Tűzvonalban című magyar filmsorozat forgatókönyvírójaként dolgozik. Az idén Dániában megrendezett Euroconon – az Európai Science-Fiction Társaság találkozóján – őt választották Európa legjobb sci-fi írójának.

„Remélem, a díj megnyitja előttem a kapukat. Magyarként ugyanis nagyon nehéz bekerülni az európai piacra, az Egyesült Államokba betörni pedig szinte lehetetlen” – mondja.

A 38 éves Szélesi költőként indult, aztán egy tehetségkutatón eltanácsolták. „Kamaszkorában mindenki keresi az önkifejezés módját. A zsűri véleményét hallva, kinyílt a szemem, beláttam, tényleg piszok rosszak a verseim” – emlékezik Szélesi, akit a zsűri biztatott a prózaírásra.
(more̷

Vannak, akik úgy gondolják, hogy abból lesz a sci-fi író, akit zavarnak a tények, mások szerint épp ellenkezőleg: csak a tények alapján lehet jó sci-fit írni. Mi az Ön álláspontja?

Aki jól olvassa a sci-fit, az tudja: a science-fiction nagyon is mai dolgokkal, a jelen problémáival foglalkozik. Legtöbbször a félelmeinkkel: van, aki a klónozástól fél, az űrkutatástól, az idegen civilizáció gondolatától, a bioélelmiszerek termesztésétől, az édesvíz eltűnésétől, más a globalizációtól, a technikai civilizáció kihívásaitól; a jó sci-fi író elemzi a társadalom változásait, követi a tudomány fejlődését, figyelmezteti az embereket, utat mutat, elgondolkoztat.

Maga fél a klónozástól?

Hűűű, a mindenit… Mondom inkább így: nem értek hozzá. Sokat olvasok róla, akárcsak más, az embereket foglalkoztató problémáról. Ám minél többet olvasok róla, annál világosabb lesz előttem, milyen könnyű megvezetni tudattalanokat.

Kifejtené?

A klónozás tiltásának és/vagy engedélyezésének olyan erkölcsi, társadalmi és biológiai hatása lehet, amely veszélyeztetheti az emberi faj jövőjét. Sok a vita és az indulat az „ember másolása” körül, ideológiai kérdés lett a tudományból, sok tudós csak óvatosan mer nyilatkozni. A sci-fi nyelvén, a XXV. századi hősök segítségével azonban kimondhatjuk azt is, amiért egyesek ma eretneknek tartanák őket. És éppen ebben áll a science-fiction lényege: a sci-fi tudományos igényességgel megírt, időben és térben elmozdítható, valóság alapú fikció.
(more̷