A Nagy Szélesi-Beavatás - a Galaktika magazin interjúja
Posted in Interjúk by: merras
Hogyan készült a regény?
Már évek óta motoszkált bennem az ötlet, hogy szeretnék egy regényt írni arról, mennyire változik meg egy ember, ha kiszakad az „emberi farkasok” társadalmából, és paradicsomi állapotok közé kerül. Lassan kerekedett ki, hogy erős érzelmi kapcsolaton keresztül kell megmutatnom ezt. Voltak részek, amiket megálmodtam.
Aztán egyszer csak természetessé vált, hogy ez az erős érzelmi kapcsolat egy apa-fiú kapcsolat lesz. És az is, hogy a legegyszerűbb stílusban, leginkább a szereplők párbeszédein keresztül kell megmutatnom a kettejük közti kötődést, és kevés szóval kell elmesélnem a történetet. Amikor ezt tudtam, már a bolygón élő idegen fajt is láttam, illetve nem a fajt, hanem a nyelvüket, a beszédüket, gondolkodásmódjukat ismertem fel.
Hogyan szoktál regényt írni? Van valami segítséged, háklid, totemállatod, helyiséged, ahol szeretsz írni vagy ott írsz, ahol jön?
Mivel régóta készültem erre a könyvre, ennek a történetét évek óta apró ötletekkel bővítgettem. A végén, amikor már tudtam, hogy leülök, és megírom, akkor szortíroztam az ötleteket, és sok kikerült, mert nem illett volna a sztoriba. Aztán pedig szigorú heti renddel nekiálltam dolgozni. Nem volt könnyű, mert ha egy író éveket ül egy történet fölött, az nagyon a szívéhez tud nőni. Leültem, megírtam, az elejét ötször átírtam, aztán odaadtam ismerősöknek és megint átírtam. Kész volt 2008 májusában, majd dolgoztam vele augusztusban és novemberben is. A vége volt a legnehezebb. A regény elején van egy köszönetnyilvánítás, azok nélkül a barátok nélkül nem ilyen lenne A beavatás szertartása. Nagyon sokban támaszkodtam rájuk.
(more̷ 