Sci-fiben az élen járunk - Mézes Gergely cikke
Posted in Interjúk by: sheenard
Megjelent 2007. okt. 01.-én: 24 óra, Békés Megyei Hírlap, Dunántúli Napló, Heves Megyei Hírlap, Nógrád, Megyei Hírlap, Petőfi Népe, Somogyi Hírlap, Tolnai Népújság, Új Néplap, Reggel.hu
Szélesi Sándort választotta a az Európai Science-Fiction Társaság Európa legjobb sci-fi írójává. Az író, aki a múlt héten vette át az elismerést, úgy véli: a sci-fi sosem volt olyan közel a szépirodalomhoz, mint manapság.
Szélesi Sándor volt már újságíró, tanár, kiadóvezető – közben pedig megírt 21 regényt, többségében science fictiont, de akad köztük ötezer éve játszódó ősmagyar misztikus regény, fantasy és thriller is. Most a Tűzvonalban című magyar filmsorozat forgatókönyvírójaként dolgozik. Az idén Dániában megrendezett Euroconon – az Európai Science-Fiction Társaság találkozóján – őt választották Európa legjobb sci-fi írójának.
„Remélem, a díj megnyitja előttem a kapukat. Magyarként ugyanis nagyon nehéz bekerülni az európai piacra, az Egyesült Államokba betörni pedig szinte lehetetlen” – mondja.
A 38 éves Szélesi költőként indult, aztán egy tehetségkutatón eltanácsolták. „Kamaszkorában mindenki keresi az önkifejezés módját. A zsűri véleményét hallva, kinyílt a szemem, beláttam, tényleg piszok rosszak a verseim” – emlékezik Szélesi, akit a zsűri biztatott a prózaírásra.
A science fiction-re azonban a barátai révén talált rá. „Egy teljes generáció kimaradt a magyar sci-fi irodalomból, a mi nemzedékünket már nem tanították a nagy öregek, Hernádi Gyula vagy Kuczka Péter. Mindenki önszorgalomból képezte magát”. A rendszerváltás után aztán gombamód szaporodtak a magazinok, könyvkiadók, mégsem köszöntött be a sci-fi aranykora. Szélesi szerint korábban azért tudott egy-egy regény százezres példányban fogyni, mert ’89 előtt a jövő vízióiba könnyen bele lehetett csempészni rendszerellenes gondolatokat, így a sci-fi az ellenzékiség egyik fontos „műfaja” lett. A jó fantasztikus regények ma is a valóságra reflektálnak: „a 70-es, 80-as években az atomháború veszélyeire hívták fel a figyelmet, a 90-es éveket a számítógépek hatalmas fejlődésétől való félelem motiválta, ma pedig génmanipuláció, az ökokatasztrófák határozzák meg a sci-fi trendeket.”
Úgy véli, a fantasztikus regények sosem voltak olyan közel a szépirodalomhoz, mint manapság. „Be kell látnom, keserves a tanulópénz: az írónak előbb meg kell tapasztalnia a fájdalmat, hogy írni tudjon róla”. A recept működik. A legjobb szerzőnek járó díj elnyerése mellett bekerült az Eurocon idei, angol nyelvű, Creatures of Glass and Light novellaválogatásába is a Teremtő évek című írásával. A rendezvénynek még egy díjazottja is volt, az elsőkönyves F. Tóth Benedek a Bátorítás-díjat vehette át Koppenhágában a Mellékhatás című elbeszéléskötetéért.
Mézes Gergely