Szélesi Sándor

Februárban három alkalommal és helyen is találkozhatnak Anthony Sheenarddal olvasói. Elsőként február 8-án, pénteken 18 órától a tiszakécskei városi könyvtárban (Kossuth u. 40.) faggatja őt Böszörményi Gyula a munkásságáról a Könyvkóstoló címet viselő program keretén belül, majd február 16-án, szombaton, Debrecenben a Távoli Világok Arcai Találkozó és Bál ad otthon író-olvasó találkozónak. Ez esetben a helyszín: Tóth Árpád Gimnázium (4024 Debrecen, Szombathi István utca 12.) Itt jelen lesz többek között F. Tóth Benedek, dr. Pálinkás Imre, Gáspár András is… A rendezvény délelőtt 10 órakor kezdődik.

A hónap vége előtt, február 26-án, kedden este 17 órakor pedig a nagykállói művelődési házban találkozhatnak a Nyíregyháza környéki olvasók a szerzővel.

A Népszabadság interjúja 2008. január 3-án jelent meg.

Karácsony előtt új kötettel jelentkezett az ősszel Koppenhágában 2007 legjobb európai sci-fi írójának választott Szélesi Sándor. Az Anthony Sheenard néven is publikáló szerző A láthatatlan város című könyve (Tuan Kiadó) Budapesten játszódó novellafüzér. Fantasztikus, de csöppet sem tudományos.

- Mi történt, hogy távoli bolygók helyett a mai Budapestre kalauzolja az olvasót?

- Nincs ebben semmi különös, jön majd klasszikus sci-fi történetem is apa-fiú kapcsolatról egy idegen bolygón. Már benne voltam ebben a novellafüzérben - amelynek részei főként misztikus, olykor horrorba hajló írások -, amikor megkaptam az Európa-díjat.

- Ha jól tudom, nem is a fővárosban született.

- Véletlenül éppen ott születtem, de veszprémi vagyok. Éltem, dolgoztam Nyíregyházán, Kaposváron is, aztán Pesten lettem főállású szerkesztő, író. Korábban nem vonzott Budapest, harminckét évesen kezdtem fölfedezni. Rácsodálkoztam az emberekre, a helyszínekre, sarkokra, megtaláltam a szerethető részeket. Ez közrejátszott e kötet írásakor.

- Hogyan lehet megállapítani, ki Európa legjobb tudományos-fantasztikus írója?

- Az európai sci-fi szövetség tagországainak képviselőié a döntés joga. Szubjektív a megítélés, noha objektív írástechnikai ismérvek is megalapozzák. Rajtam kívül tizenhárom jelölt volt. Szerencsére angolra fordított válogatáskötetem megkönnyítette a választást.

Read the rest of this entry »

November 26-án napvilágot látott az idén legjobb európai SF szerzőnek választott Szélesi Sándor (Anthony Sheenard) legújabb novelláskötete, A láthatatlan város címen. A kötet tizennégy, Budapesten játszódó novellát tartalmaz. Az írások a sci-fi, a misztikum és a mesék határvidékén járnak, főszereplőjük maga az író és - amint a címből sejthető - maga a város, annak rejtett, a mindennapi emberek elől elzárt élete.

Mórocz Tibor, a könyv kiadója ezekkel a szavakkal ajánlja a művet az olvasók figyelmébe:

A láthatatlan város a műfaját tekintve egy igen érdekes mű, szívem szerint a tudományos-fantasztikus helyett inkább misztikus fikciónak mondanám. Meg kell jegyeznünk, ez a kirándulás a misztikum világába nem idegen a szerzőtől, ilyen hangulatot teremt a Mysterious Universe kötetek lapjain is. Ez valahogy mégis más. Budapesti lokálpatriótaként igen izgalmas volt a novellafüzért olvasni, mert olyan, mint ha körülöttünk játszódna. Most, az orrunk előtt, a szomszéd utcában vagy a közeli parkban. Csupán a mi tekintetünk előtt ezek a misztikus történések rejtve maradnak. A valós helyszínek felhasználása a Krúdy Gyula által leírt óbudai kiskocsmákat juttatja eszembe, a történet sodrása viszont Stephen King hangulatával kísért lépten-nyomon. Sci-fi és kortárs irodalom, több egyszerű ponyvánál, bédekker a saját képzeletünkhöz. Egyre mélyebbre merülünk egy másik Budapest, egy láthatatlan város megismerésébe…

A borítón olvasható:

A budapesti bérházak málló vakolatú lakásaiban, baljós pincéinek mélyén különleges emberek élnek, a kihalt aluljárókban, romos gyárterületeken elképesztő dolgok esnek meg, a környező pilisi rengeteg pedig félelmetes szertartásoknak szemtanúja – ez egy másik, egy ismeretlen város, ahol néha még a fizika törvényei sem érvényesek. Amikor e novellák írója beköltözik hetedik kerületi albérletébe, sorsa gyökeres fordulatot vesz: felfedez egy ijesztő, mágikus birodalmat. Napról napra új alakokat ismer meg – jósokat, mágusokat, tündéreket és magát a Halált is –, és alámerül e valószínűtlenül valóságos világ életébe.

Szélesi Sándor író, szerkesztő, forgatókönyvíró eddig háromszor kapta meg a legjobb magyar SF-műért járó Zsoldos Péter-díjat, idén pedig Koppenhágában az Európai Science Fiction Társaság Európa legjobb SF írójának választotta. Művei jelentős részét Anthony Sheenard néven publikálta.

Megjelent a Magyar Demokrata 2007. évi 48-as számában.

Jövőbeli történeteiben sokszor a mai társadalom kritikája jelenik meg, s úgy érezzük, hogy a sci-fi elemek nem is egy izgalmas történet összetevői, hanem egy jóval hatásosabb metafora eszközei. Akárcsak legújabb kötetének címadó szürreális novellájában, A csonkolás művészetében, amely mintha a divatból a plasztikai sebész kése alá fekvő társadalom szatírája lenne. Az Európa legjobb sci-fi írójának megválasztott Szélesi Sándorral beszélgettünk.

– Magyarország a német birodalommal együtt megnyerte a II. világháborút. Ez a kiindulópontja új kötete egyik legérdekesebb novellájának. Nem félt, hogy direkt politizálással vádolják majd?

– Be kell vallanom, hogy mielőtt beszerkesztettem a kötetbe, átküldtem egy ügyvéd barátomnak. Azt mondta, szerinte nem lesz belőle probléma, de mindenki, aki elkötelezett valamerre, meg fog haragudni rám. Gyakorlatilag a politikai paletta egészét pellengérre állítom, kap ütést a bal, a jobb, a közép is. De hát, valljuk be, néha mindenki megérdemli. Egy írónak az a feladata, hogy megmutasson bizonyos dolgokat, és arra kényszerítse az olvasót, hogy továbbgondolja a leírtakat és eljusson egy saját következtetésig. Mint egy pszichiáter gyógykezelése: nem megmondja a betegnek, mi a baja, hanem rávezeti. Egyszerre van így könnyű dolgom és nehéz, mert nem kell nekem igazságot tennem, észt osztanom, viszont úgy kell a szavakkal bánnom, hogy mindenkiben feltámadjon az igény a saját erkölcsi állásfoglalásra. Egy író legyen érzékeny a környezete problémáival szemben, legyen az morális, társadalmi, tudományos vagy gazdasági. Főképp olyan feszültségekről kell megnyilatkoznia, amelyeket nem tudunk feldolgozni most már évek, évtizedek, vagy akár évszázadok óta. A sci-fi író abban különbözik a többitől, hogy pluszdimenziót ad hozzá, mások az eszközei.

– A sci-fiben rendkívüli nagy hangsúlyt kap a tudományos hitelesség, miközben a leginkább elrugaszkodik a valóságtól. Hogyan lehet ezt a két, látszólag ellentmondó szándékot összehozni?

– Ez is egy intellektuális játék. Témától függ. Egy klasszikus sci-fi történet esetében én is a tudományos alapokra helyezem a művet, történelmi, fizikai tényekből indulok ki, ez a műfaj egyik alapja. De amikor csak szórakoztatni akarok, és ezer évvel a jövőben járok, mint a Mysterius Universe-ben, át tudom lépni a korlátokat. Ebben a sorozatban az írótársaimmal felépítjük a harmadik évezred történetét, de az az időutazás, különleges fegyverek és űrhajók mellett egyedisége, hogy visszanyúl az emberi történelembe, legendákat, eseményeket és személyeket is átemelve.
Read the rest of this entry »

Az elmúlt hetekben több tévé is foglalkozott a Best SF Author 2007 díjazottal: Szélesi Sándorral.

A Duna Tv Duna tér című műsorában: megtekinthető itt.

Az MTV2 Záróra című műsorában Veiszer Alinda beszélgetett a szerzővel: megtekinthető itt.

Az ATV Friderikusz Most műsorának második felében Friderikusz Sándor faggatja a szerzőt: megtekinthető itt.

Az MTV Kultúrház című műsorának összeállítása, Rózsa Péter interjúja Szélesi Sándorral és F. Tóth Benedekkel: megtekinthető itt.

Az Echo Tv Pörzsölő műsorában a Pörzse Sándor által felvetett téma leginkább az ősmagyar fantasyról szólt: megtekinthető itt.

Megjelent 2007 október 11-én a Metró újságban.

Szélesi Sándor szerint - akit az év legjobb európai sci-fi írójának választottak - a tudományos-fantasztikus irodalom mindig megmarad szórakoztató műfajnak, bár egyre inkább a szépirodalom felé tart.

Ön bizonyult idén az év legjobb európai sci-fi írójának. Mit jelent Önnek ez a kitüntetés?
- A munkában azt, hogy még jobban kell dolgoznom. Ezentúl a lehető legkörültekintőbben kell írnom, legyen szó egy többszáz oldalas regényről, vagy egy novelláról. Emellett ez a díj hozott némi nemzetközi ismertséget is: már a díjátadót követő napon több országból megkerestek szerkesztők, hogy leközölnék a lapjaikban vagy antológiáikban az írásaimat.

Ez hiányzott eddig?
- Ez minden írónak hiányzik ebben az országban. Ebből a nyelvből ugyanis nagyon nehéz kitörni a nemzetközi irodalomba. Ezért is volt, hogy az elmúlt években többségében a volt Szovjetunió tagállamaiból származó írók kapták meg ezt a címet. Ezen a nyelvterületen jobban megértik egymás irodalmát.

Mitől lesz jó egy science-fiction regény?
- Három fontos dolgot emelnék ki. Egy ilyen regény sztori-központú, ezért a történet nagyon fontos. A karaktereknek olyanoknak kell lenniük, mint a mai embereknek. Bár ezek a művek elrugaszkodnak a valóságtól, a szereplőket kellő érzékenységgel kell kezelni. A harmadik pedig a nyelv, vagyis, hogyan tudja mindezt tálalni az író.
Read the rest of this entry »

Megjelent 2007. okt. 01.-én: 24 óra, Békés Megyei Hírlap, Dunántúli Napló, Heves Megyei Hírlap, Nógrád, Megyei Hírlap, Petőfi Népe, Somogyi Hírlap, Tolnai Népújság, Új Néplap, Reggel.hu

Szélesi Sándort választotta a az Európai Science-Fiction Társaság Európa legjobb sci-fi írójává. Az író, aki a múlt héten vette át az elismerést, úgy véli: a sci-fi sosem volt olyan közel a szépirodalomhoz, mint manapság.

Szélesi Sándor volt már újságíró, tanár, kiadóvezető – közben pedig megírt 21 regényt, többségében science fictiont, de akad köztük ötezer éve játszódó ősmagyar misztikus regény, fantasy és thriller is. Most a Tűzvonalban című magyar filmsorozat forgatókönyvírójaként dolgozik. Az idén Dániában megrendezett Euroconon – az Európai Science-Fiction Társaság találkozóján – őt választották Európa legjobb sci-fi írójának.

„Remélem, a díj megnyitja előttem a kapukat. Magyarként ugyanis nagyon nehéz bekerülni az európai piacra, az Egyesült Államokba betörni pedig szinte lehetetlen” – mondja.

A 38 éves Szélesi költőként indult, aztán egy tehetségkutatón eltanácsolták. „Kamaszkorában mindenki keresi az önkifejezés módját. A zsűri véleményét hallva, kinyílt a szemem, beláttam, tényleg piszok rosszak a verseim” – emlékezik Szélesi, akit a zsűri biztatott a prózaírásra.
Read the rest of this entry »

(A Graal kiadó közleménye) Szeptember végén Koppenhágában az Európai SF Társaság (ESFS) ünnepi ülésén a legjobb európai SF szerzőnek járó díjat – Best SF Author 2007 – vehette át Szélesi Sándor író-szerkesztő, forgatókönyvíró. A díjat az Európai SF Társaság alapította. Évente egyszer a tagállamok javaslatára és szavazatainak összesítése után díjazzák a legjobbakat, nem kiemelten egy munkáért, hanem az addig végzett tevékenységüket elismerve.

Minden évben négy nap valahol Európában: az Európai SF Társaság évente egyszer megrendezi 1972 óta hagyománnyá vált találkozóját. Tavaly Kijevben, idén Koppenhágában, jövőre Moszkvában. A rendezvényen megjelennek írók, szerkesztők, kiadók, színészek és rajongók. Előadások és közönségtalálkozók alkotják a programot, filmvetítések és vásárok színesítik a hétvégét.

Koppenhágában a díszvendégek sorában többek között ott volt Harry Harrison, az SF Nagymestere; Stephen Baxter, akit A. C. Clarke-kal közösen írt regényei tettek ismertté; a híres fantasy szerző, Anne McCaffrey, illetve az orosz Szergej Lukjanyenko is. Ezen alkalommal ismét sor került az öreg földrész legjobb sci-fi írójának, kiadójának, magazinjának, grafikusának, támogatójának és fordítójának díjazására.

A találkozón, az ESFS különböző tagállamokból álló küldöttsége idén Szélesi Sándort találta a legjobb európai SF írónak. Az ezzel járó szobrot, mely egy dán képzőművész alkotása, David Lallytől, a szerző az ESFS elnökétől vehette át.

Egy másik díjat is elhoztak a magyarok: F. Tóth Benedek (akinek Mellékhatás címen idén jelent meg SF novelláskötete a Graal kiadó gondozásában) első könyves szerzőként Encouragement Awardot kapott az ESFS tagjaitól. A díjat az ígéretes kezdő íróknak adja át a nemzetközi szervezet.

A fasiszta Magyarország első Mars-utazója, az egri borok után nyomozó uniós kommandósok, az öccsüket genetikailag átszabó gyerekek, Athos, Portos és Aramis phaserkarddal, a barátnőjével Rómában szórakozó ördög – mind-mind szereplői Anthony Sheenard novelláinak, amelyekből egy kiemelt válogatást tesz le a Graal Könyvek Kiadó az SF-et kedvelő közönség elé A csonkolás művészete címmel.

A Graal Könyvek Kiadó Anthony Sheenard (Szélesi Sándor) novelláiból jelentetett meg egy kivételes válogatást 2006 karácsonyára. A tizennégy írásból álló antológia bepillantást nyújt egy alternatív magyar történelembe, a közeli Hold gyarmatosítása során adódó problémákba, de olvashatnak távoli világokról, idegen fajokról és civilizációkról is, melyek ismerkednek az emberrel vagy éppen az ember ismerkedik velük. Read the rest of this entry »

Az Avana Egyesület és Salgótarján város önkormányzata a “gazdája” a Zsoldos Péter-díjnak, amit idén kilencedik alkalommal osztottak ki a legjobb magyar SF-regénynek és novellának. A díj, mely a hazai SF legkiemelkedőbb személyiségének nevét viseli, július 29-én adták át a 26. HungaroConon.

Regény kategóriában a dr. S. Sárdi Margit vezette hatfős zsűri Lovas Lajos Agydobás című művét találta 2005 legjobb SF-regényének - ezúton is őszintén gratulálok a sikeréhez. Novella kategóriában a Galileo című novellám nyert. Az írás a Galaktika magazin 190. számában jelent meg 2006 januárjában.