Szélesi Sándor

Miss Alpok Adria és Megye Szépe választást tartanak január 14-én, szombaton délután 15 órától Veszprémben, a Balaton Plazában. Az 1988 óta megrendezett Miss Alpok Adria Nemzetközi Szépségverseny Veszprém megyei elődöntőjének célja az országos döntőbe való bejutás, ahol eldől, hogy ki képviselheti Magyarországot a nemzetközi szépségversenyen. A versenyzőknek utcai, fürdő-, valamint koktélruhás viseletben kell meggyőzniük a zsűrit, méltóak arra, hogy megyénket képviseljék az országos döntőben.

Az elődöntőből a második és a harmadik helyezett középdöntőbe jut tovább, míg az első helyezett abban a megtiszteltetésben részesül, hogy az országos döntőben képviselheti megyénket. A döntő első három helyezettje Horvátországban, Dubrovnikban méretteti meg magát a nemzetközi szépségversenyen, ahol megválasztják Miss Alpok Adriát.

A zsűri tagjai közt a legtöbben Veszprém megyéhez kötődnek, szakmai pályájuk innen indult, vagy itt teljesedett ki:

Vastag Csaba, az X-Faktor tehetségkutató verseny győztese,
Gulyás Péter, az MKB Veszprém kézilabdázója,
Szélesi Sándor, 2007 legjobb európai SF írója, forgatókönyvíró,
Mitev Viktor filmrendező, az ISEEK Casting Agency kreatív igazgatója.

Műsorvezető: Halas Adelaida, a Veszprémi Petőfi Színház színművésze és Bauer Róbert ceremóniamester.

A szépségverseny szünetében koncertet ad: Vastag Csaba.

A történet kitalálója, Pierrot is megemlékezik blogjában a játék és a könyv születéséről.

Az origó újságírója, Dömötör Ági elbeszélgetett a szerzőkkel a Könyvfesztiválon, az Alexandra standnál.

Az e-kultúrától Fülöp Anna írta meg észrevételeit a regényről.

Az SFportal.hu is közölt recenziót, F. Tóth Benedek tollából.

Az SFmag stábjából Adeptus foglalkozott a Jumurdzsák gyűrűjével.

A nemunatkozom.hu bloggere is ajánlja a könyvet, mint magyar csemegét.

Mészáros Gyula a benyomásait írja le olvasóinak, és nem bánta meg, hogy megvette a könyvet.

A Szubjektív kultnapló szerzője szintén elolvasta a regényt, és írt róla pár jó szót.

Kethy az olvasok.eu oldalon azt írja, megérdemli a könyv, hogy minél többen olvassák.

Dóri online olvasónaplójában is a kedvencek közé került a Jumurdzsák gyűrűje.

A kikotoonline oldalán Kohner Attila írja meg észrevételeit, és várja a második kötetet.

Megjelent Szélesi Sándor Hajnalodik című novellája a 2011 júliusi Galaktikában (256-os szám). A novella egy szerelmi történet, valahol a távoli jövőben és távoli térben egy idegen bolygó felszínén.

Az Avana egyesület és Salgótarján város önkormányzata által 1997-ben alapított Zsoldos Péter-díjat hagyományosan az éves HungaroCon keretén belül osztják ki az ítészek az előző év legjobb SF novellájáért, kisregényéért, regényéért. 2011-ben a dr. S. Sárdi Margit vezette zsűri kisregény kategóriában Szélesi Sándor a Galaktikában folytatásokban megjelent művét, a Szörnyeteg a hajtóműbent találta a legjobbnak.

Idén először osztották ki a Zsoldos-díjat kisregény kategóriában, 2009-2010 művei közül kiválasztva a legjobbat. A szerzőnek ez a hatodik elismerése, eddig két regényét és három novelláját díjazták.

A 2011 áprilisában megrendezett Könyvfesztiválra jelent meg Pierrot és Szélesi Sándor regénye, a hasonló című interaktív játék alapján született Jumurdzsák gyűrűje. Az Egerben játszódó történelmi kalandregény alig két hét alatt az Alexandra kiadó összesített eladási listájának harmadik helyére ugrott, és pozícióját azóta is tartja.

A közönségsikernek köszönhetően a megjelenés után nem egészen két hónappal az Alexandra kiadó megjelentette a kötet második kiadását. Ebben a belső oldalakon már Eger térképe is megtalálható, a történet helyszíneinek feltüntetésévél. A második kiadás múlt hét óta fellelhető a könyvesboltok polcain.

Ezen túl az Alexandra kiadó nagyobb boltjaiban hamarosan állványok hívják fel a figyelmet a regényre, melynek második részén – ahogy azt a 82. Ünnepi Könyvhét debreceni és egri író-olvasó találkozóján elmondták – már dolgoznak a szerzők. Jonathan Hunt kalandjai várhatóan még az idén folytatódni fognak.

2011 április 12-én kerül a boltokba a Pierrot interaktív játékából megszülető történelmi időutazós kalandregény, a Jumurdzsák gyűrűje. A regény megszületéséről Szélesi Sándor így vall:

“két éves munkára tesz pontot a Jumurdzsák gyűrűje regény megjelenése április 12-én. Ez persze csak nekem két év, Pierrot-nak jóval több, hiszen, ha jól tudom, ő a Jumurdzsák gyűrűje játékkal (amiből a könyv született) 2005-ben jött ki. Kicsivel több időben kell tehát számoljon, de hát végül is itt van: Eger történetének egy tudományos-fantasztikus regénybe oltott szelete.

A játék főszereplője Jonathan Hunt, aki New York-i oknyomozó újságíró, magyar gyökerekkel – édesanyja 1956-ban menekült ki Amerikába. Hunt az édesanyja halála után úgy dönt, megnézi magának Magyarországot, s mivel egy magyar nyelvű könyvben, az Egri csillagokban talál két furcsa, 1898-as keltezésű levelet, megérkezése után Egerbe utazik. Elkezdi keresni a levelek írójának – bizonyos Ábray Pálnak – leszármazottjait, és egy érdekes öregúrba botlik, aki különös történetet mesél neki egy időgépről. Jonathan Hunt pedig nyomozni kezd, bejárja a várost, egyre több régi titkot fedve fel.

A regény a játék történéseire épül, ám van egy lényeges különbség: feltűnik egy másik főszereplő is – Gárdonyi Géza. Miközben Jonathan nyomoz, mi vissza-visszaugrunk az időben 1898-ba, amikor is éppen születőben van a legismertebb magyar irodalmi mű. Gárdonyi a maga korában ugyanazt teszi, amit Jonathan: megpróbálja felkutatni az 1552-es esztendőben történteket. Eközben pedig… – na, nem árulok el többet, tessék elolvasni a regényt.

A felkérés után először is végigjátszottam a játékot, melynek főbb szerepeit Görög László, Bárdy György, Jordán Adél és Ganxsta Zolee játsszák el. Élvezetes fejtörő volt, aztán pedig élvezetes maga a munka is, amelynek során felderítettem a 19. század végi Egert, Berlint, az emberek mindennapjait és persze Gárdonyi Géza életét. Megannyi képeslapot összegyűjtöttem a netről, kalapos-sétapálcás urak, könnyű napernyős hölgyek. A megfakult képeken zsúfolt vásár, csizmás falusiakkal vagy fotók iskolákról, a városházáról, épületekről, amire a városvezetés büszke volt.

A mai ember többet tud 1552-ről, mint 1898-ról. Tudtátok, mekkora vita volt, hogy gáz vagy villanyvilágítás legyen az utcákon? Vagy hogy Gárdonyi, egri diákként mennyit éhezett, s ha éhezett, néha azért hegedült, hogy elfeledkezzen mardosó gyomráról?

Persze nem minden került bele a regénybe, hiszen a történetet elsősorban a nyomozás, a rejtély és a kalandok uralják. Mint a játék is, ez is családi könyv, legalábbis annak szántuk. Ahogy szokták jelezni: 13-99 évig, és talán még egy kicsit tovább.”

A legsikeresebb magyar sci-fi sorozat, a Mysterious Universe öt év elteltével újabb York Ketchikan történettel bővült, a Tuan kiadó februárban megjelentette a Vadászat egy szimurgra című regényt.

Ajánló:
Miután York Ketchikan visszatér a huszadik századi Wormsbe tett időutazásáról a harmincadik századba, úgy dönt, vesz magának egy űrhajót. Unja már az ellene kiadott körözések és fejvadászok miatt kitörő balhékat, és szeretné elkerülni a felesleges bonyodalmakat az űrreptereken. Ám a kereskedő, akinél kinéz egy neki való luxusjachtot, visszautasíthatatlan ajánlattal áll elő: ha elejt egy szimurgot a Verenalis nevű bolygón, akkor ingyen megkapja az űrhajót. Ha nem sikerül levadásznia a teremtményt, akkor is csupán a vételár felét kell kifizetnie.

York könnyű kalandra számít, tekintve, hogy a szimurg csupán egy képzeletbeli lény. Az ardon szerzetesek ugyan hétezer éve rendeznek szimurg-vadászatokat, de még soha, senkinek sem sikerült megpillantania, vagy elejtenie egyetlen efféle bestiát sem. Vadászok, kalandorok, kalózok erednek a mitikus állat nyomába, és igyekezetüket látva York mégiscsak úgy dönt, komolyan veszi a feladatot – így is jól szórakozhat. Tetteinek következtében persze hamarosan nagyon sokan megharagszanak rá, s igyekeznek kiiktatni a valóságból – amit York Ketchikan nem hagyhat válasz nélkül…

Anthony Sheenard, aki 2007-ben Koppenhágában megkapta az Európai SF Társaság Best Author díját, öt év elteltével újabb kalandra küldi a Mysterious Universe világának legendás főhősét. York Ketchikan több ezer fényévnyire a Földtől ismét belemerül a harmincadik század zűrzavarába, hogy a maga kissé őrült módján elkenje a rosszfiúk száját és megmentse a rászorulókat – vagy legalábbis valami hasonlót tegyen.

A Tuan kiadó 2010 decemberében megjelentette A főnix ébredésével induló Dreamworld-sorozat második kötetét A sárkánypap álmai címen.  Ebben a valósággal különlegesen összefonódó álomvilágban folytatódnak Főnix, a spanyol grafikus, Steve, a magyar regényíró és Igor, az ex-kommandós kalandjai.

Fülszöveg:

Az Álomvilág rendje fenekestől felfordult: a Birodalomban lázadás szerveződik az új császár elnyomó hatalma ellen. A harc élére egy Los Angeles-i bandavezér, Carlos áll, aki áthozza a valóságból a modern háborúk stratégiai tapasztalatait, és megpróbálja a technikai tudását is alkalmazni a különböző robbanó-szerek készítésénél. A háború nem lovagi módszerekkel fog folyni ott, ahol eddig a kard adta a becsületet, és legfeljebb nyílpuskával öltek távolról.

A spanyol grafikus, Főnix ugyanekkor nem bírja feldolgozni azt, ami vele történt, és megpróbál nem álmodni. Alkohollal és drogokkal tartja kábulatban magát. Magyar barátja, Steve siet a segítségére: Budapestről egy hirtelen ötlettől vezéreltetve Barcelonába repül. A két férfi előbb lazítani próbál, de bajba keverednek. Hamar kiderül, hogy az Álomvilág kihat erre a világra, és állami ügynökségek nyomoznak a háttérben. Aztán amikor Steve és Főnix visszatérnek az álmaikba, rádöbbennek, hogy ottani barátaik is komoly bajban vannak.

A sárkánypap álmai tovább szövi A főnix ébredése című regény szálait, és megmutatja nem csupán azt, hogy a feltartóztathatatlan folyamatoknak senki sem szegülhet ellent, de azt is, hogyan változnak meg mindazok, akiket az a szörnyűség ért, hogy átálmodhatták magukat egy mágikus világba.

2010 szeptemberében indítja el a Galaktika magazin Szélesi Sándor Szörnyeteg a hajtóműben című kisregényének közlését. A négy részben megjelenő történet egy generációs űrhajó fedélzetére kalauzolja el az olvasókat, ahol egy borzasztó lény terrorizálja az utazókat, akik egyetlen módon tudják megakadályozni pusztulásukat: gyermekeket áldoznak neki. Havonta egyet. Szerencsére a modern technika lehetővé teszi, hogy klónokat vessenek a szörnyeteg elé, ám ez is jóval több morális kérdést vet fel, mint amennyit egy ember vagy egy mini-társadalom el tudna viselni.

Az elgondolkodtató, kegyetlenül őszinte kisregény komoly erkölcsi problémákat feszeget, illetve szembenézésre készteti az olvasót értékeivel, illetve az emberi történelemmel.

Idén is kiosztották a 2009-es év legjobb science fiction írásainak járó Zsoldos Péter-díjat. Az eseményre most Gyulán került sor, ez a délkelet-magyarországi kis város adott otthont ugyanis az SF írók, olvasók, rajongók éves találkozójának. A zsűri, élén dr. S. Sárdi Margittal, az Egy lépés az örökkévalóság felé című novellát találta a legjobbnak. Szerzője, Szélesi Sándor vehette át az érte járó ajándékot és pénzjutalmat. A novella a magyar SF-ről szóló 11. Metagalaktikában jelent meg.